Melyik epizódban található: A banshee Ebben a részben egy démon járja az utcákat, aki velőtrázó sikolyával öli meg áldozatait. Azért vonzották magukhoz ezek az emberek a démont, mert ez a lény az emberek fájdalmából táplálkozik, és áldozatai egytől-egyig szenvedtek valami miatt. A banshee elpusztításakor a boszorkányoknak vigyázniuk kell, mert ha egy boszorkány meghallja a démon sikoltását, belőle is banshee lesz. A banshee legendájáról leginkább az ír és skót mitológiában hallhatunk, azonban szerepe nagyban különbözik attól, amit a sorozatban láttunk. Itt a banshee inkább a halál hírnökét jelenti.
A csaholó családi kísértet, a banshee A zaj néha halk, nyüszítő hangként, szomorú, gyászos halk zokogásként kezdődik. Aztán vad gyötrelmes sikolyba, átható, vérfagyasztó vonításba megy át. Néha mintha elfojtott dobszó hallatszana, amelyet gyászos fuvolaszó kísér. A mind a skót, mind az ír mitológiában jól ismert banshee kísérteties figura, és azt jelzi, hogy közel a vég. Maga a szó a gael nyelvű „bean shidhe” kifejezésből származik, a jelentése: a tündérek asszonya. Ám a banshee célja egyáltalán nem a tündérmesék szelíd varázslata. Az ír legendában a banshee többnyire kísértetasszony, aki a haját fésüli, és gyászénekét annak az otthona előtt kántálja, aki meg fog halni. Ám a halál dalát soha nem hallja az a személy, akinek elérkezett az ideje. A skót mítoszban a banshee lehet magányos mosónő vagy „vörös halász”, fej nélküli lovas vagy láthatatlan dobos és dudás, akik gyászindulót játszanak. Az ír legendákban a banshee általában láthatatlan marad, mint amolyan őrangyal, aki az arisztokrata családok tagjaira vigyáz, megóvja őket a veszélytől, és a haláluk közeledtekor elvégzi a siratás szertartását. A néphagyomány szerint banshee csupán a legkiváltságosabb családokra vigyáz. A szellem nem tud jelet adni az általa őrzött személynek, míg az él, ám panaszos hangot képes hallatni, amikor a feladata véget ér, közvetlenül a halál pillanata előtt, amikor a halandó leveti porhüvelyét. A banshee sikolyának egyik leghitelesebb esete az a kísérteties hang volt, amely végigvisszhangzott Sam’s Cross kis faluján Délnyugat-Írországban 1922. augusztus 22-én. A falubeliek fegyveresekkel teli, gyorsan haladó kocsisorokat láttak. Az egyik kocsin rajta volt Michael Collins, az ír kormány és hadsereg feje, aki végigjárta azokat az előretolt állásokat, amelyeket a lázadók ostromoltak a véres ír polgárháborúban. A falubeliek nem kívántak belekeveredni a harci eseményekbe, ezért aprócska házaikban maradtak, amíg Collins áthaladt a falun testőreivel Cork városa felé. Amint a gépkocsimotorok zaja elhalt, a falubeliek egészen másfajta hangokat hallottak a szélben. A banshee panaszos nyüszítését. Aztán ez a zaj is elhalt. A nyár végi este csöndjében kevesen hallották meg a puskaropogást a csöndes, vidéki úton a falu peremén, ám nem volt szükségük csatazajra, hogy tudják: valamilyen fontos személyiség hamarosan meghal. A falubeliek másnap reggel tudták meg a hírt, amely nem érte váratlanul őket. Michael Collinsot a fején találta el egy golyó, amikor rajtaütöttek, mindössze néhány perccel azután, hogy az emberek a banshee rikoltását hallották. Frank Smyth, a pszi-jelenségek kutatója vizsgálta a mítoszt, és megállapította, hogy a néphagyomány átkelt a Csendes-óceánon is a sok millió ír kivándorlóval együtt, akik az Egyesült Államokban telepedtek le. (…)
A skót legendákban a halál hírnöke többféle alakot ölthet. A néphagyomány szerint, amely Mull szigetén eleven, egy családi háborúság során Ewan 16. századi törzsfő csatába készült az apósa, Moy Castle ura, MacLaine ellen. A csata előestéjén találkozott egy vénasszonnyal, aki véres ingeket mosott egy hideg vizű patakban. Ewan tudta, hogy a vénasszony a halál hírnöke, és másnap annak a biztos tudatában lovagolt ki a csatába, hogy meg fog halni. Ewant egyetlen bárdcsapás ölte meg, amely levágta a fejét a törzséről. A klán mai főnökei úgy tartják, hogy a Mull dombjain ügető, fej nélküli lovas a halál hírnöke, ő vette át a kísérteties mosónő szerepét. (…)
Írország, Skócia és Wales kelta népei számára halál hírnökének legendája nem a képzelet távoli, immár ködbe vesző szülötte. 1966 októberében, a walesi völgyekben egy föltornyozott szénhegy átitatódott vízzel, megcsúszott, és maga alá temetett Aberfanben egy általános iskolát, ahol 116 gyerek és 28 felnőtt lelte a halálát. Az eseményt különös, vonító hang előzte meg. Mr. Kenneth Davies, az iskolaigazgató úgy írta le a hangot, „mintha egy lökhajtásos repülőgép süvített volna el a ködben alacsonyan az iskola fölött”.
1988-ban, a fejlett technológia modern korában halk nyüszítés kezdődött az Északi-tengeren, majd fülsiketítő sivítássá fokozódott. Egy perc sem telt bele, és az Alpha tengeri fúrótorony gyilkos tűzgolyóvá változott, 160 olajmunkása vesztette életét. Azok a tapasztalt mérnökök, akik később a roncsot megvizsgálták, azt állították, hogy a zajt magas nyomású gáz okozta, amely egy biztonsági szelepből tört elő akkor, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Csakhogy az egyik túlélő másként írta le a hangot, amely megelőzte társainak halálát. Derek Ellington 45 éves aberdeeni szerelő egyszerűen így mesélte: -Olyan volt, mint a banshee vonítása.
/ A világ legnagyobb rejtélyei/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
