A sorozatban a Forrás mellett ott találjuk a jövendőmondót is, a Látót. Különleges képességének köszönhetően ő ad tanácsokat a Forrásnak abban, hogy mit tegyen ahhoz, hogy a legerősebb vezérré váljon. A Látó alakjáról nekem a Delphoi jósda és Püthia, a jós papnő jutott eszembe, ezért most erről a történetről szedtem össze néhány érdekességet. A Delphoi jósda Te hiszel a jóslásban? El tudod képzelni, hogy vannak emberek, akik előre látják a jövőt? A régi görögöknél ez jóformán nem volt kérdés. A hadvezérektől kezdve az egyszerű földművesekig mind jósdákba jártak, ha nehéz döntések elé kerültek és tanácsot akartak kérni az istenektől. A leghíresebb görög jósda a delphoi jósda volt, ahova csak úgy özönlöttek a kíváncsi emberek. De vajon hogyan kapták meg az istenek válaszát, és egyáltalán beváltak-e az itt kapott jóslatok?
A delphoi jósda egy magas hegy lábánál épült. Ezt a hegyet Parnasszosznak hívják, és több magas heggyel együtt öleli körül a jóshelyet. Fenséges kilátás nyílik innen a tengerre, és a hegyek közt járó felhők gyakran ködbe burkolják ezt a titokzatos helyet. Itt emeltek a görögök egy tágas templomot Apollónak, a jóslás istenének. Ebben a templomban élt a Püthia, a látnok papnő, aki a görögök hite szerint kapcsolatba tudott lépni az égiekkel, és segítségükkel a jövőbe látott. De hogy is történt mindez?Korabeli leírásokból tudjuk, hogy a jóslatkérés a következőképpen zajlott: a jóslatért érkezőknek - megmászva a templomhoz vezető hosszú lépcsősort- a templom előterében kellett feltenniük a kérdésüket Apollón istenhez címezve, majd átadták a tiszteletdíjat a templom papjainak. (Többnyire szép kis összeget kellett fizetni a jóslatért!) A kérdést papok közvetítették a templom belsejében ülő Püthiának. Itt, a templom belsejében mindenféle bódító gázok burkolták körül a papnőt, amiknek hatására transzba esett, azaz elkábult. Kisvártatva elkezdett mindenféle érthetetlen hangot kiadni a torkán: dadogott, kiáltozott vagy topogni kezdett a lábaival. Bármily furcsán is hangzott, ez volt az isten válasza. Igen ám, de ezt le kellett fordítani emberi nyelvre! Ez volt a templom papjainak a dolga. Összedugták a fejüket és nekiálltak az értelmetlen hangzavar megmagyarázásának. Előbb-utóbb ki is sütötték, mit jelenthet. Aztán már csak versbe foglalták, felírták egy agyagtáblára, és átadták az előtérben várakozó vendégnek. (A szegényebbekkel csak szóban közölték az "eredményt".)És, bármily hihetetlen is, a jóslatok többnyire beváltak! Különben nem is működött volna évszázadokig a jósda... Hogy csinálták ezt? Valami szemfényvesztés volt a dologban vagy tényleg Apollón isten üzent a Püthián keresztül? Lássuk tehát, minek is köszönhette sikerét a delphoi jósda. A kutatók sokáig nem értették, honnan kerülhettek bódító gázok a templomba. Ám nemrég felfedeztek valamit: a jósda területén, éppen a templom szentélye alatt egy törésvonal húzódik végig. Ezt a törésvonalat egy réges-régi földrengés okozhatta. Egy keskeny sávban megnyílt a föld, és a mélyéből források és gázok törtek elő. A források a hegyet alkotó mészkőből egy sajátos gázt hajtottak ki: az etilént. Ez a gáz mérgező hatású, és ha egy keveset szippant belőle az ember, bizony elkezd össze-vissza beszélni tőle. Nagy adagban pedig halálos! Nem véletlen tehát, hogy voltak olyan jósnők, akik soha többé nem tudtak "felébredni" az elkábult állapotukból! Szegények...Most már tehát tudjuk, mitől esett transzba a Püthia. De a papok vajon honnan tudták, mit jelent a habratyolása? Egyesek szerint ez megmagyarázhatatlan, misztikus dolog. Mások azt feltételezik, hogy a jósda valóságos "kémhálózatot" működtetett, és jóformán mindent tudtak a hozzájuk érkező jóslatkérőkről. Így aztán nem is volt nehéz tanácsokat adni nekik.
Annyi biztos, hogy amikor valamilyen "nagyon fontos ember" érkezett hozzájuk, és nagyon fontos, országok jövőjét érintő kérdésekre akart választ kapni, akkor a jósda elég óvatosan válaszolt. Így járt Krőzus király is, aki azzal a kérdéssel érkezett a Püthiához, hogy megkockáztasson-e egy háborút Kürosz, a hatalmas perzsa király ellen. A válasz elég homályosan hangzott: "Ha átléped a Halüsz folyót - ez volt a határ a két királyság között - egy hatalmas birodalom bukását okozod!" Krőzus elég biztos volt a dolgában, és ezt biztatásnak vette. Megtámadta a perzsákat, és - csúfos vereséget szenvedett! A hatalmas birodalom, aminek a bukását okozta, a saját birodalma volt! Ő tehát eléggé pórul járt. De a jósdát nem hibáztathatta, hiszen a Püthia ezt előre megjósolta!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
