Melyik epizódban található: Isteni színjáték

Ebben a részben egy démon kiszabadítja a jégtömbbe zárt titánokat, akiket többezer éve a görög istenek segítségével győztek le az égiek. Most, hogy kiszabadultak, bosszút akarnak állni az égieken, és uralni akarják a világot. Az egyetlen esély a megmenekülésre az, ha Leo a három boszit istennővé változtatja.

A titánok a görög mitológia ismert alakjai. A legenda szerint a világ keletkezésekor hatalmas háborút vívtak a görög istenekkel.

A világ keletkezése, és a titánok harca

A Khaos volt az első létező: a tátongó üresség, vagy későbbi magyarázat szerint az elemek zavaros összevisszasága és Erós: a Szerelem az első működő erő a világban. Hogy Uranos, az „Ég” következett-e előbb, vagy Gaia (Gé), a „Föld”, ebben már ellentmondanak egymásnak a különböző források, de abban általában már megint egyetértenek, hogy Gaia felesége volt Uranosnak. Uranos és Gaia gyermekei a hekatonkheirek, a „százkezű” óriások, Briareós, Kottos és Gyés. Az ő gyermekeik a kyklópsok is, a „kerekszemű” óriások, Brontés, Steropés és Argés, akiknek egyetlen, kerek szemük van a homlokuk közepén. Ők készítik majd a villámokat Zeusnak, föld alatti kovácsműhelyükben, Héphaistos vezetésével. Műhelyük némely hagyomány szerint az Aetna mélyén, de más helyi hagyományok szerint más tűzhányó kráterében van. Az Ég és Föld első gyermekei kemény és durva óriások, a még kialakulatlan világ, a gomolygó őskor formátlan szörnyalakjai. Nem közülük való az a Polyphémos, akivel Odysseusnak gyűlik meg a baja Homéros eposzában: ez is kyklóps, kegyetlen óriás, egyetlen kerek szemmel, de ő már Poseidónnak és Thoósa nymphának a gyermeke.

Maga Uranos is elborzadt szörnyű gyermekeitől – borzalmasságukat érzékelteti az emberitől eltérő alakjuk is –, megkötözte és a Tartarosba hajította őket. A Tartaros az alvilág legsötétebb mélysége, ugyanolyan távolságnyira a földtől, mint amilyen távol van a föld az égtől, s keletkezése némelyek szerint megelőzte Uranos születését, az Ég keletkezését.

Uranos és Gaia további fiai a titánok: Ókeanos, Koios, Hyperión, Krios, Iapetos és a legfiatalabb Kronos. Uranos és Gaia leányai a titanisok: Téthys, Rhea, Themis, Mnémosyné, Phoibé, Dióné és Theia.

Haragudott Gaia Uranosra, amiért első gyermekeit a Tartarosba hajította, és ezért rávette a titánokat, hogy álljanak bosszút rajta. Ezek elvállalták – csak Okeanos nem vett részt a vállalkozásban –, s a legfiatalabb a testvérek közül, Kronos, átvett egy sarlót anyjától és avval megcsonkította atyját. Ekkor, Uranos kiömlő véréből születnek az Erinnysek: Alléktó, Tisiphoné és Megaira, a bosszúállásnak, a mardosó lelkiismeretnek az istennői. Uranost megfosztották hatalmától a titánok, szörny alakú testvéreiket felhozták a Tartarosból és Kronosnak adták át az uralmat.

Kronos ismét bilincsbe verte és fogva tartotta a százkezű óriásokat és a kyklópsokat. Rheát vette feleségül Kronos, s mert Uranos és Gaia azt a jóslatot mondták, hogy saját gyermeke fogja megfosztani az uralomtól, gyermekeit, Hestiát, Démétért és Hérát, majd Hadést (más néven: Plutónt) és Poseidónt, amint megszülettek, lenyelte. Ezért Rhea, mikor legkisebb gyermekét, Zeust várta, elbújt Kronos elől Kréta szigetén, s mikor megszületett Zeus, egy követ pólyált be, és azt adta át Kronosnak. Kronos lenyelte a követ, s mikor Zeus megnőtt, beteljesedett a jóslat. Zeust Ókeanos leánya, Métis, az „Ész” segítette: mérget adott be Kronosnak, amitől az kihányta sorjában elnyelt gyermekeit. Legfelül a kő volt, így azt adta vissza először, majd Poseidónt, Plutónt, Hérát, Démétért és Hestiát, s így ezek születésük fordított sorrendjében látták meg másodszor a napvilágot. Ezért mondhatják a „harmadik istennemzedék”-ben Hestiát vagy Histiét – a házitűzhely istennőjét – a legidősebbnek és a legfiatalabbnak egyszerre.

Ezután Zeus hadat indított Kronos és a titánok ellen. Tíz évig tartott a háború, s ekkor Gaia azt jósolta, hogy az fog győzni, aki a Tartaros foglyait hívja segítségül. Zeus kiszabadította a Tartarosból a kyklópsokat és a százkezű óriásokat. A kyklópsok ekkor készítették Zeusnak a villámot, Hadésnak a láthatatlanná tévő sisakot és Poseidónnak a háromágú szigonyt. Irtózatos harcban, melyet eget-földet rázó mennydörgés, a tenger szörnyű morajlása kísért, Zeus legyőzte Kronost és a többi titánt, s most őket parancsolta a Tartarosba, a százkezű óriásokat rendelve őrizetükre. Kronos három fia felosztotta egymás közt a világot. Zeusnak jutott az uralom az égben, Poseidónnak a tengeren és Plutónnak az alvilágban.